Egyéb

Szőnyegtisztítás partner: depresszió kezelése

A depressziós tünetek és a munka iránti igények Európában

Dániát, mint más nyugati országokat, a közelmúltban terheli a betegség által okozott foglalkoztatási következményekkel járó egyre nagyobb szociális kiadások. Ez a szellemi fogyatékos személyeket érintő magas munkakövetelmények eredménye lehet. Ezért ez a tanulmány megvizsgálja, hogy a depressziós tünetek és a magas munkakövetelmények – egyedileg és kombinálva – hatással vannak-e a foglalkoztatási következményekre.

A populáció alapú 7 éves, hosszantartó nyomon követési vizsgálatot végzett 2000-es alapadatokkal a szociodemográfiai, az életmód, a depressziós tünetek és a munkaigények tekintetében. Összesen majd’ 6000, 40 és 50 év közötti alkalmazottat foglalkoztatva. A foglalkoztatási státusról, a betegszabadságról és a munkaképtelenségről a nyilvántartásokból szereztek információt. Logisztikai regressziós modelleket alkalmaztak a depressziós tünetek és a munkahelyi változások, a munkanélküliség és a betegszabadság munkaigényének különálló és kombinált hatásainak mérésére a 2001-2002-es időszakban és a munkahelyi fogyatékossággal kapcsolatban 2003-2007 között.

A kovariánsok kiigazítása után a magas fizikai munkaigények és a depressziós tünetek fokozatosan hatottak a későbbi munkanélküliségre, betegszabadságra és állandó munkaképtelenségre. A depressziós tünetekkel és a magas fizikai igényekkel rendelkezőknek volt a legnagyobb kockázata, különösen a betegszabadság esetében, de az együttes hatás nem haladta meg az egyszeri hatások termelését. Azok a személyek, akik nagy mennyiségű munkát észleltek, jelentősen gyakrabban változtatták a munkát.

depresszió kezelése szőnyegtisztítás partner budapest

depresszió kezelése szőnyegtisztítás partner

A depressziós tünetekkel járó személyeknél a munkahelyi igények fajtájától és mennyiségétől függetlenül fokozódhat a negatív foglalkoztatási következmények veszélye. Ez általában hatással lehet a munkaképesség szintjére, részben pedig az egészségügyi kiválasztásra és a társbetegségre.

A munkával összefüggő stressz előfordulása, valamint az önálló egészségre és betegszabadságra gyakorolt hatása a foglalkoztatott svéd nők lakosságában.

A nők több munkahelyi egészségkárosodást jelentenek, és a betegek körében nagyobb a betegség, mint a férfiak. A nők munkafeltételeinek feltárása ezért értékesnek tűnik. Ebben a tanulmányban vizsgáltuk a munkával összefüggő stressz előfordulását, valamint az önálló egészségre és betegszabadságra gyakorolt összefüggést egy foglalkoztatott, svédországi női munkavállalók körében.

Ez a keresztmetszeti populációs vizsgálat 400-nál több alkalmazottat foglalkoztatott, akik munkahelyi stresszre, önérzékelt egészségre és betegszabadságra vonatkozó kérdőíveket válaszoltak. A 95% -os konfidencia intervallumra eső esélyhányados kiszámításánál a munkahelyi stressz és depresszió expozíciós változóinak és a rossz egészségi állapotú tünetek, az önálló egészségügyi ellátás és a betegszabadság expozíciós változói közötti összefüggés elemzésére került sor.

A csoport tíz százaléka a rendezetlen szervezettség és konfliktusok, valamint az egyéni igények és elkötelezettség miatt negyedük magas percepciós stresszről számolt be. 22%-uk jelentett alacsony munkaképességet, 33% pedig a munkaidő-beavatkozásról számolt be. Az általános munkával kapcsolatos stressz minden kategóriája szignifikánsan összefüggésben állt a magas szintű betegség tüneteinek megnövekedett esélyeivel, a legmagasabb esélyegyenlőségi arányt a nagyfokú percepciós stressz miatt a rendezetlen szervezettség és konfliktusok miatt, valamint az egyéni igények és az esélyhányados iránti elkötelezettség a 3.17 (konfidencia intervallum = 1.51-6.62) és 4.53 (konfidencia intervallum = 2.71-7.56). A rendezetlen szervezettség és a konfliktusok, valamint a munkahelyi alacsony befolyással járó, magasan érzékelt stressz szignifikánsan összefüggésben állt a 3.85 (konfidencia intervallum = 1.59-9.30) és 2.54 (konfidencia intervallum = 1.17-5.48) esélyhányadosú betegszabadsággal.

A tanulmány egyrészt a munkahelyi stresszt, másrészt pedig a betegség depresszív tüneteit és betegszabadságát mutatja. A negatív munkakörülmények előfordulása és a stressz és depresszió azonnali érzékelése között a nők munkafeltételeinek széles körű megítélése és a nőkben a munkával kapcsolatos stressz kiterjesztése eredményezett.

 

További cikkek:

https://dcsoport.wordpress.com